Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért

A mentális egészségügy nemzetközi megfigyelő szervezete

Bár az idős nő eredetileg agyvérzés gyanújával került a Bács-Kiskun megyei kórházba, később – gyanús körülmények között – áttették a pszichiátriára, ahol állapota drámai romlásnak indult. Hiába próbálták a hozzátartozók megtudni, hogy mi történik a lekötözött és kábultra gyógyszerezett asszonnyal, az nemsokára életét vesztette. Fia egy emberi jogi szervezethez fordult segítségért, a napokban nyújtottak be feljelentést a rendőrséghez.

Az idős L.S.-nét 2011 egyik reggelén, miután családtagjai otthon a földön fekve találtak rá, mentővel szállították a kórház Krónikus osztályára. Ott feküdt pár hónapot, szépen javult már, az aranyos főorvosasszony biztatott, semmi aggodalom, még pár nap és mehet haza az édesanyjuk. …szemmel láthatóan jól volt, beszélgettünk vele minden látogatáskor” – írta a fia az emberi jogi alapítványnak.

Nemsokára azonban váratlanul áthelyezték a pszichiátriai osztályra, ahol önkéntes felvételi kérelmet írattak alá vele, annak ellenére, hogy a kórház pszichiátere néhány héttel korábban úgy nyilatkozott: az idős hölgy, hanyatló szellemi állapota miatt, jogi nyilatkozat tételére nem képes. A dokumentum ráadásul – a jogszabállyal ellentétes módon – a pszichiátriára való felvétel után lett kiállítva. Az „önkéntes felvételi kérelemmel” azonban elkerülhető volt a pszichiátriai kényszerkezelés esetén kötelező bírói szemle. A pszichiátriai osztály nemcsak a bíróságot nem tájékoztatta arról, hogy a nőt felvették a pszichiátriára, hanem a hozzátartozókat sem, így a fiát sem, aki az édesanyja ideiglenes gondnoka volt.

Hirtelen az egyik napon megyünk látogatni, már a pszichiátriai osztályra irányítottak” – írta a fia. – „Ott lekötözve – beinjekciózva, gyógyszerelve – totálisan leépítették édesanyámat. Ismert osztály a hírhedtségéről, orvosairól. Aki odakerül idősebb, az általában nem jön haza többet. Itt ezen az osztályon már nem tudtunk beszélni-kommunikálni soha többet. Szomorú, de reggel szinte minden idősebbet lekötöztek 8:00-tól 16:00-ig kb. vacsoráig, ültek kábultan a székeken. … Látogatásom során többször megkerestem a főorvosasszonyt, de ővele nem lehetett megbeszélni semmit. Irodájában háttal beszélgetett velünk párszor, szemünkbe sem nézett.”

Az orvosi dokumentáció szerint hol lázas volt, hol hőemelkedése volt, a vérnyomása alacsony volt, de szakorvos nem látta. Végül a felfekvése miatt a sebészetre vitték, ahol a sebész tenyérnyi, súlyosan elfertőződött sebet talált. Fia így írt: „Menet közben előjött a derekán a felfekvések miatt is a sebesedés, de a nővérek és más is tiltották, hogy megnézzük. Mondták, minden rendben, szépen javul a seb, stb., de nem lehet megnézni, ez az utasítás. …két tanuló nővért megkértünk, hadd nézzük meg a sebeit. Végül ők őrt álltak és mi rokonok kibontottuk és megnéztük a derekát. Hölgy rokonom, ismerősöm és én is kis híján rosszul lettünk. A csontig el volt már feketedve, és ezért tagadták mindig a megnézést.” Műtéti beavatkozásra volt szükség, az elfertőződött részt ki kellett vágni.

Végül áthelyezték a pszichiátriai osztály akut részlegére lázasan, elesett állapotban, ahol három nap múlva váratlanul meghalt. Erről a 3 napról a kórházban nem található semmiféle orvosi feljegyzés az idős nő állapotáról, sőt kórházi zárójelentést sem voltak hajlandóak kiadni a hozzátartozóknak.